Milyen jó is az, ha bizonyos rokonok 1500 méteren laknak a hegyekben. Mégis milyen sokára jött össze, hogy síelni induljunk.
Csak pár nap jött össze, de nagyon intenzív és fárasztó (mind a kettő jó értelemben!) kirándulás lett belőle. Rékáék nagyon jó házigazdák és remek síoktatók is egyben, ami nagy hasznunkra vált.
Két alkalommal foglalkozott velünk oktató, utána a saját sílécünkre voltunk bízva.
Apa és Emese kamikázék, ők nem sokat vártak azzal, hogy a nehezebb pályákon is kipróbálják frissen szerzett tudásukat. Anya és Kinga megelégedtek a lankásabb lejtőkkel, és élvezték a nyugalmat.
Gabriel egyre jobban beszél angolul, de a nyelvi nehézségek nem okoztak gondot abban, hogy a gyerekek jól eljátszanak egymással.
Emese szülinapja is éppen erre a pár napra esett, és Rékáék sütöttek tortát is neki, ami mindenkinek nagyon ízlett.
A házassági évfordulónk is éppen a visszaút napjára esett, így egy prosecco-s reggeli után kirándultunk még egyet Innsbruck-ban, és egy közös ebéd után nekiindultunk a hosszú útnak hazafelé. Hajnal 2 lett, mire hazaértünk, és Olive nagyon örült nekünk.
A képeket itt lehet megtekinteni.
Sunday, 8 March 2020
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment