Már régen volt az az egy hét hó, amit a gyerekek jobban élveztek, mint a felnőttek. Bár nekünk is nagyon tetszett, bentről az ablakból nézve a hóesést.
Mindenesetre, mikor az első hó leesett, Mesi szokás szerint felébredt 6-kor, és fél hétre már állt is a hóember. Találékonyan fel is öltöztette, orra répa, a szemek és a gombok kelbimbók voltak, szája pedig zellerszár.
Aznap nem főztünk zöldséglevest vacsorára...
Kár, hogy egy hét múlva már csak ennyi maradt belőle...
Sunday, 21 February 2016
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment