Egy kismamát mindig megtalálnak a szórólapok, hirdetések, tanácsadó emailek stb. Valamelyikben olvastam, hogy ugyebár el lehetne kezdeni tornászni egy kicsit, csak szép lassan, apránként... Mivel én is úgy tapasztaltam, hogy a babakocsi-tolás önmagában nem nagyon alakformáló és még olimpiai sportággá sem nyílvánították, érdeklődve olvastam, hogy mit javasol a cikk, merthogy se időm, se energiám az ilyesmire. Azt tanácsolta, hogy amíg össze vagy kötve a gyerekkel, addig tedd magad mellé a szőnyegre / szivacsra, és majd érdeklődve fogja figyelni az erőlködésedet.
Magát a tornát ugyan nem, de az ötletet kipróbáltam, és lefeküdtünk az ágyra, Elkezdtem a karomat, lábamat emelgetni, mindenféle sportos elkötelezettség nélkül, csak úgy kisbaba-módra - közben átfutott az agyamon, hogyha valaki nekem azt mondja, hogy egyszer kísérleti jelleggel az ágyon fogok csalapálni...
A lényeg, hogy Mesi eleinte érdeklődve figyelt, majd megpróbált utánozni! Bár koordinálni még nem tudja a végtagjait, és az egyensúlyát is sokszor elvesztette (fekve?!?!!), de kitartóan erőlködött. Annyira aranyos volt, hogy muszáj volt megörökítenem. Íme a fotó:
No comments:
Post a Comment