Wednesday, 17 June 2009

Oroszlánordítás és almaevés



Két újdonság mostanában: az egyik az a hangerő, amit felfedezett és szorgalmasan fejleszt, legyen az sikítás (jaj a dobhártyának, ha túl közel vagy!) vagy ordítás, amit leginkább apával lehet gyakorolni. 

A másik a hatalmas érdeklődés az evés iránt: kerek szemekkel bámulja, ahogy a szánkba rakjuk a falatot, ahogy rágunk, nyelünk. Az ember azt hinné, éheztetjük... Valószínűleg hamar rá fog menni a babakajákra, itt már hat hónapos kortól ajánlják, hogy vegyítsd a szoptatással. Levi almát evett, amit nyálcsorgatva kinézett a szájából, így adott neki egy darabot, hogy megnyalogathassa: az első néhány alkalommal elfintorodott és összerázkódott a savanyú íz miatt, de aztán belejött, feszült figyelemmel koncentrált az újdonságra.

No comments:

Post a Comment