Kinga rajzszakkör kiállítása

Mesi után a Kinga is elkezdhette idén a rajzszakkört (Mesi már kinőtt a korosztályból).
Nagyon várta, és szerette is az órákat, és ugyanúgy sok technikát alkalmaztak, mint Mesiék annak idején.
És ugyanúgy a tanév végén kiállítják az elkészült darabokat, és a szülőket meghívják egy bemutató délutánra.
Íme, néhány kép Kinga alkotásai közül:

Egy újabb zsúfolt hétvége

A május-június mindig ilyen. Sok a szülinap, az évvégi búcsúzók és záróelőadások, és a jó (jobb) idővel előkerülnek a kerti grillpartik eszközei is.
Az elmúlt hétvégén (leginkább már két hete) Apa elutazott. Már csütörtökön elment, kikapcsolódni a barátokkal.
Mi egy csöppet sem unatkoztunk. Csütörtökön hazahoztuk a Mesi barátnőjét, mert a szülőknek sokáig kellett Brüsszelben maradniuk. Cserébe meghívtak minket vacsorázni.
Pénteken Anya barátnője (ahol szintén csak a lányok maradtak otthon) hívott át minket, és pizzáztunk egyet.
Szombaton Anya a lányokkal lefutotta a szokásos délelőtti balett köröket, majd megérkezett Emese másik barátnője, mert Mesi kikönyörögte, hadd aludjon nálunk szombaton.
Kinga egy barátnőjének a szülinapjára volt hivatalos, de mivel kerti partit ccsináltak belőle, az egész családot meghívták. Így Apát a vendég kislány helyettesítette nálunk.

Volt ott arcfestés és ugrálóvár is. A gyerekek elvoltak, és a felnőttek is jókat dumáltak. Miután mi elég jóban vagyunk velük, az utolsók között indultunk el a buliból, már jóval este 8 után volt.
Viszont az utolsó percben, az utolsó ugrálás során Mesi ráesett a kezére, és nagyon fájlalta a bal keze gyűrűsujját. Lilult is egy kicsit, dagadt is egy kicsit, hajlítani nem tudta.
Anya sztoikus nyugalommal vette tudomásul, hogy valószínűleg törött, és mehetünk a kórházba. Így is lett. Gyorsan hazaugrottunk ,ég a papírokért (úgyis útba esett), meg egy kis rágcsáért (mert mindig sokat kell várni), és a három gyerekkel (köztük a vendég kislánnyal) mentünk is a sürgősségire.

Szerencsére nem voltak sokan előttünk (utánunk többen érkeztek), de így is mire megnézte a nővér, elküldte röntgenre, az orvos véleményezte, és utána bekötötték, már 11 is elmúlt. Szerencsére nem tört el az ujja, csak kificamodott, és néhány nap után valóban helyrejött. Kapott igazolást az iskolába, hogy 10 napig nem tornázhat.

De jó hosszú nap lett belőle.

Egy meleg hétvége

Bár Magyarországon már volt néhány hőhullám, itt április óta nem volt nagy meleg.
Eddig egy hétvége volt amikor rendesen hőség volt (=26-27C), és ki is használtuk.

A meleg órákat a lányok bent tültötték és festegettek (25 fok már kánikula nálunk, kicsit aggódom a nyár miatt...)
Miután nincs medencénk vagy bármi vizes játékunk (arra a 10 napra az évben...), ezért a felmosóvödör és néhány vizipisztoly oldotta meg a helyzetet.

Másnap Kinga elment a barátnőihez játszani, és éppen nála volt az osztály majma is...
Mindeközben Apa és Mesi biciklizni mentek és letekrtek 26 km-t.

Efteling 2019

Most már lassan hagyománnyá válik, hogy Kinga születésnapja körül elmegyünk Eftelingbe.
És mindig találunk valami újdonságot, amit még nem láttunk vagy nem próbáltuk ki.
Idén az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy Kinga úgy döntött, hogy ő már elég nagy és felül néhány hullámvasútra.
Pontosabban kettőre. Az egyik a klasszikus favázas szerkezetű, a másik meg töksötétben ment. Kérdeztem tőle utána, hogy nem félt-e, mire azt mondta, hogy nem, mert meditált közben...
Anya volt a család leggyávább tagja, aki egy ilyenre sem ült fel, így sok időt töltött fotózással és várakozással.
Szerencsére a park nemcsak hullámvasutakból áll, hanem sokféle mesebeli dologból is. A tündérek és a csigavasút ugyanúgy ott volt, de most felfedeztük a környékét is, ahol libikókázni lehetett és vicces tükrök voltak a falakon.
Sikerült feljutnunk a pagodába is, ami nagyon magasra emelkedik fel és lassan körbefordul.
Kingának továbbra is Holle anyó a kedvence, így mi visszavonatuztunk a meseerdőbe, hogy még zárás előtt láthassuk, míg Apa és Emese a park másik felében maradtak hajóhintázni.
Záráskor találkoztunk újra a bejáratnál a viziparádé búcsúnál.

A legnagyobb meglepetés azonban zárás után ért minket. Míg a park bezár, a benne levő éttermek tovább nyitva tartanak. Így ott maradtunk vacsorázni, ami a legjobb döntésnek bizonyult.
Az Octopus (Polip) nevű étterem közel volt a kijárathoz, és egyszerűen zseniálisan rendezték be. A nevének megfelelően egy víz alatti világba lépsz be, majd még beljebb két kis játszó is szórakoztatja a gyerekeket, amíg kajára várnak (vagy a szülők kéváznak). Búcsúzóul még a gyerekmenü kis tányérját is megkapták ajándékba.

Ahogy a képen is látni a hatalmas parkolóban, szinte utolsó vendégként távoztunk. És már tervezzük a jövő évet...

A képeket itt lehet megtekinteni.

Kinga 6 éves plusz a Szomszédok ünnepe

...persze nem most, hanem már pár hete, de azért nem árt felfrissíteni az emlékeket.

Sűrű hét lett az is, természetesen. Születése napján este szépen ünnepi módon vacsoráztunk, és az általa kiválasztott szivárnyán tortán elfújta a gyertyákat, és kibonthatta a messziről érkezett ajándékokat.

Utána már jött is a hétvége, a bulival együtt, és még telt ház is lett nálunk. Újra megérkezett hozzánk a nyúl, immár harmadszorra, és már nagyon otthonosan él nálunk. Jó idő volt, és nagyon sok időt tölthetett a kertben szabadon.
Mesi legjobb barátnője a nővérével együtt szintén nálunk kötött ki, mert a szülőknek dolguk akadt, és itt is aludtak.
Erre persze a Kinga is szeretett volna saját barátnőt, úgyhogy kölcsönkértük egy osztálytársát, aki szintén itt aludt.

És hogy biztosan ne unatkozzunk, aznap este volt a házunk előtti kis téren a Szomszédok ünnepe, ahol este 7-től kezdődött a grill parti és bulizás.
Természetesen az összes lány késő estig fennmaradt, és kint rohangáltak az utcán.

Miután sikerült őket ágyba terelni, a nagylányok olvastak esti mesét a kicsiknek.

Másnap a közös reggeli után mindenki hazament, de hamarosan újra találkoztunk, merthogy délután kezdődött egy közeli játszóházban Kinga szülinapi partija az osztálytársaival.

Így történhetett, hogy vasárnapra eléggé elfáradtunk, de még mindig volt egy vacsorameghívásunk barátainkkal, amit ezért nem hagytunk ki, és ugyancsak nagyon jól éreztük magunkat.