Kinga 2 éves

A nagy zűrzavarban azért nem feledkeztünk meg a jeles eseményről.
A lányok a saját maguk által választott ruhában ünnepeltek. Mesi és Apa még leszaladtak a cukrászdába egy szép csokitortáért, hogy kicsit ellensúlyozzák Anya kevésbé szép almatortáját. Mindennek ellenére a tortákat végül a felnőttek fogyasztották el.
A gyertyáról sem feledkeztünk meg, ami nagyon hasznos volt, mivel az ünnepelt négyszer kívánta elfújni vagyis négyszer hallgatta végig a magyar/angol/francia köszöntődalokat.
Az ajándékok nagy sikert arattak a kisebb és a nagyobb közönség körében egyaránt.
A pénztárgép és vásárlás szerepjátéka bevonzotta a Mesit is, míg Kinga a pakolás részét élvezte nagyon. A kulcsos ház is sokszor foglalkoztatja, egyre ügyesebben nyitogatja az ajtókat.

Aztán a hétvége után a bölcsiben is megünnepelték Kinga szülinapját, amin a család is részt vehetett. Ennek szellemében Mesi nem ment aznap iskolába (nagy az öröm), és miután Anya állás-tesztet írt aznap, így Apa dolgozójában kötött ki (még nagyobb az öröm), ahonnan végül délután együtt mentünk a bölcsibe (totál eufória).
Kinga meglepődött rajtunk, főleg, hogy mi is maradtunk, meg volt kicsit illetődve, bár értette a rendszert, több születésnapot ünnepeltek már ott. Így nyugodtan ült az asztalfőn és büszkén viselte a koronát. Mesi mellette kapott helyet és hamar népszerű lett a kisfiúk között.
Ott bezzeg megették a tortát!
Az ünneplés után még egy kis játék volt, majd amikor a többiek elindultak a tornaterembe, Apa elment dolgozni még, mi pedig (Anya, Mesi és Kinga) elindultunk haza, busszal, metróval, villamossal. Kinga végig büszkén viselte a koronáját.

Képeket itt lehet megnézni.

Zongorázgatás

Előkerült a régi szinti a dobozból. Nem véletlenül, hanem annak kapcsán, hogy a Kinga egyik játékán, amin összesen 5 azaz öt gomb volt, a Mesi elkezdte lepötyögni a 'Twinkle, twinkle, little star'-t, ami magyarul ugye a 'Hull a pelyhes fehér hó'.
Ennek szellemében folytatta az elektromos zongorán is, ahol minden hang a helyén volt.
A hétvégén még egy másik dalt, a francia 'Frere Jacques'-t is elkezdte játszani, amiben pedig Apa tudott egy kicsit segíteni.

Két dolog vonja el a figyelmét, az egyik a dobgép bekapcsolása, amit imád, ráadásul a leggyorsabb umca-umcára állítva, a másik pedig a Kinga, aki szintén szeretné kivenni a részét a zenei élvezetekben.

Kisállatok a szomszédban

No, nem közvetlenül itt, hanem a melletünk lévő nagy emeletes ház földszintjén lakik egy család, ahol a három fiú mellett a következők találhatók: egy háromlábú macska, egy fehér nyúl, egy tengerimalac, két nagy és 4 kicsi hörcsög, aranyhalak és két papagáj.

Mondanom sem kell, hogy az állatok nagy részével a Mesi már tegezőviszonyban van. A szülők nagyon lazák és nyugisak, és nagyra értékelik, ha másokban is felfedezik az állatok iránti szeretetet. Így minket szívesen látnak, de igyekszem limitálni a kapcsolatunkat, mert Mesi ha tehetné, iskola után rögtön odamenne minden nap. A múltkor már felvetette, hogy milyen jó lenne együtt lakni...

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Mesi iszonyatos nagyon, de nagyon szeretne tengerimalacot és hörcsögöt is, de most azonnal. A család a második alkalommal felajánlotta, hogy ha Anya is beleegyezik, az övé lehet az egyik hörcsög. ... most képzeljétek el Anya arcát...  Aztán sikerült megbeszélni, hogy milyen magányos lenne az a kis hörcsög a családja és barátai nélkül... de a mag már elültetődött a Mesi fejében...

Kinga tartózkodóbb, de egyre bátrabb az állatokkal, nemsokára valószínűleg a nővére nyomdokaiba lép...

KRESZ az iskolában

Kis futóbicikliken gyakorolják a gyerekek a közlekedést  az iskolában. Az ideiglenesen felállitott pályán van működő közlekedési lámpa,  táblák,  sorompó és zebra is (itt csak egy része latszik).
Egy rendőr bácsi irányítja a gyerekeket.
Mesi piros melegítő felsőben látszik a képen a távolban.

A lufi

Mint tudjátok, apa több mint egy órát utazik Kingával reggelenként a bölcsibe, meg vissza. Az áprilisi időjárásra simán hajazó napi közlekedési viszonyoktól függően ez három és végtelen számú közötti átszállással jár, és bár a rutin nagy részben evésből (általában 3-4 fogás), a szembejövő buszok/metrószerelvények/villamosok meg az utasok megfigyeléséből, olvasásból és 25% nyűglődésből áll, néha váratlan események tarkítják a zarándoklatot.
Mint például a minap, amikor a metró és a villamos közötti, a nyolcvanas évek útkereső köztéri iparművészeti igyekezetének kevésbé sikerült színösszeállításában pompázó aluljáróban egy kislány fehér héliumos lufival felszerelve haladt el mellettük. Kinga természetesen teljes figyelmét a látótéren áthaladó műtárgynak szentelte. Nagy meglepetésükre a kislány húsz lépés után visszafordult, utánuk ment és Kinga kezébe nyomta a lufit ("Láttam, hogy nagyon szeretné"). Kinga nagyon boldog, apa nagyon meghatódott volt, a kislány pedig látszólag csak a mozgólépcsőn, anyja karjában mérte fel a szívmelengető döntés valódi következményeit.
Apa és Kinga nagy vidáman indult útjára. Kinga örörmteli rángatással köszöntötte az új lufit, apa pedig csendesen számolta, hány helyen kell majd megmenteni az új útitársat a pukkhaláltól.
A sors keze azonban alig húsz lépés után kioldotta a lufit tartó zsinórt, így az boldogan az aluljáró plafonjához tapadva élvezte a szabadságot. Kinga úgy meglepődött, hogy sírni is elfelejtett, apa pedig másfél perces töprengés után lányát a falhoz utasította, és bemérte a nekifutási távolságot. Többször megvárta, amíg az áthaladó tömeg ritkul és nagy levegő, magasugrós nekifutás után próbálta felülmúlni a gimnáziumban mért szintemelkedést - sikertelenül.
A brüsszeli utazóközönség csendes mulatozásával kísért tíz kísérlet után apa és Kinga elbúcsúzott a lufitól és folytatta a napi odüsszeiát.
Nem maradt más a történetből, mint a lufi üzenete: The time we share.
Az együtt töltött idő.

Anyák napja 3.0

Május 10-én tartották Belgiumban anyák napját, így ez az ünnep ebben az évben kis családunk számára a harmadik alkalom volt (az angol és a magyar után).
Ezúttal a gyerekek készültek legszorgalmasabban: az iskolában és a bölcsiben is több ajándékot készítettek anyának.
Kinga dekopázzsal díszített kulcstartót és nonfiguratív szívecskés köszöntőlapot csinált, Mesi pedig tükröt díszített, amit saját készítésű csomagolópapírban prezentált. Emellett legalább három köszöntőkártyát készített (ezeknek most reneszánsza van, meghívókat is kapunk, néha Mesi éttermébe, néha az esküvőjére), és az ünnep alkalmából húsvéti tojásvadászatot is rendezett anyának. Térképet rajzolt a lakásban elrejtett tojásokról, az utolsó rejtekhelyen pedig egy ajándékot (Kingáét) rejtett el.
Alább a képek a vadászatról és az ajándékokról.