Adventi koszorú és levél Santá-nak

A harmadik adventi gyertya más egy kicsit késve gyulladt meg, a negyedik meg már megvárta a karácsony napját, mert mindig elfeledkeztünk róla. De ennek ellenére szép volt.

A kultúrális keveredések ellenére megint írtunk levelet Santá-nak, hogy mit is szeretnénk karácsonyra.
Ez mindenkire vonatkozik, Kingának segítettünk megírni a listát. Az idei év különlegessége a viaszpecsét volt, amivel lezártuk a leveleket.

Karácsonyi műsor Mesi iskolájában

Nagy várakozás előzte meg a karácsonyi ünnepséget, főleg, amikor rájöttünk, mennyi dalt kell gyakorolnia a Mesinek.
Természetesen a két nagy slágert a műsorból már bemutatta skype-on, akinek csak lehetett: A muzsika hangjá-ból a Dó-ré-mi, és az ABBÁ-tól a Thank you for the music.

Maga a műsor az több, mint egy órás volt, és az egész alsó tagozat egy nagy énekkar lett. Szinte végig a zene és az ének volt a középpontban, kicsi történettel és kevés (kétnyelvű -angol/francia) párbeszéddel.

Mi Benjiékkel együtt mentünk, és Apa Kingával mellettük ült. Itt látszik, ahogy a kkét kicsi, Kinga és Benji kishuga, Alicia néznek át a közönség fölött.

Mesi az elsősökkel együtt az első sorban állt. Ő azt mondja, élvezte a műsort, bár sokat kellett köhögnie, mert kicsit meg volt fázva.

A három zenetanár, aki betanította és végigkísérte a műsort, valóban kitett magáért.
A műsor után még volt egy kis eszem-iszom az ebédlőben, majd utána hazamentünk.

Karácsony Kinga bölcsijében

A dzsungel könyve, Pinokkió, A kis hableány... csak néhány cím azok közül a mesék közül, melyeket a bölcsi tornatermében megjelenítettek.  'Egyszer volt, hol nem volt...' címmel készültek a karácsonyi ünnepségre, és a legtöbb dekoráció papírmaséból készült, de a bölcsi összes alkalmazottja beöltözött és részt vett (például a zenetanár bácsi a kis hableánynak "énekelt", míg egy másik tanár medúzaként 'lebegett' mellettük).
Sokan voltunk, de sok sütemény, gofri és üdítő várt minket. Egy idő után azért letisztult a terep, és mi szinte utolsóként hagytuk el a bölcsit,

Saint Nicholas is megérkezett, és hagyott ajándékot a gyerekeknek.

Kinga megtalálta a falon a saját képét, amit erre az alkalomra készítettek, amikor beöltözhetett hercegnőnek.

A Maugli meséből minket a majomkirály trónja ragadott meg leginkább, oott tudtak megpihenni a gyerekek, sőt még néhány banánt is lenyúltak tőle.

És még egy utolsó fotózás a kedvenc ovó nénikkel. Az abszolút favorit néni, Alicia áll középen és tartja Kingát (ő Pinokkiónak öltözött), és a fekete Annie volt a másik kedvenc.

A bölcsi minden alkalmazottja részt vett a buliban.

Kürtős kalács, Christmas panto és óriáskerék

... és mindez egy délután...

Mozgalmas volt a hétvége, nem unatkoztunk.
A kürtőskaláccsal kezdődött. A franciaórámra kellett valamit sütni a karácsonyi bulira, így teszteltünk egy kürtőskalácsot. Apa nagylelkűen megivott 6 fél literes sört (nem egyszerre), hogy a dobozokra tekerhessük a tésztát. A lányok nagyon élvezték a tekerést és a cukorba forgatást is, sőt, még a végtermék is ízlett nekik. Pedig nem sikerült, nem jött fel az élesztő és nem kelt meg a tészta. Nem baj, majd legközelebb... Anya így zserbót vitt a franciaórára.

Amint kisült a kalács, rohantunk a Christmas pantó-ra. Ez egy hagyományos angol karácsonyi előadás, ami egy ismert mesét dolgoz fel, de modernizálva, aktuális poénokkal, a közönség bekiabálhat, úgyhogy nagyon jó a hangulat. Ennek ellenére aggódtunk, hogy a 2 órás előadás túl hosszú lesz. Mindkét gyerek tátott szájjal végignézte a műsort, Kingát a jelmezek kötötték le, Mesi nagyjából követte a sztorit, de sok vicc elment mellette (és sok viccet a felnőttek érthettek csak). Egyébként Aladin volt a történet, és a gonosz ahányszor bejött a színre, a Csillagok háborújának gonosz zenéje szólalt meg, ami nagyon aktuálissá tette.

Az előadás Brüsszelben volt, és a végeztével a mellette lévő karácsonyi vásárba csöppentünk. Egy dologra volt csak időnk, mielőtt hazaindultunk: felültünk az óriáskerékre. Bár a Mesinek nagy volt a szája előtte, azért az első körben kissé megilletődött a magasságtól. De mindenki nagyon élvezte.

Múlt hétvége - balett évzáró és karácsonyfa díszítés

Az utolsó balettóra hagyományosan nyitott ajtóknál folyik, vagyis a szülők és rajongók beülhetnek és megnézhetik az óra menetét. Ez nem előadás, hanem rendes tanóra, csak nézőkkel.

Kinga és Anya szépen végigülték és megnézték a különböző feladatokat. Ha kicsit elunták magukat, selfie-ztek egyet...

Délután következett a karácsonyfa állítás. Mi nem tudjuk kivárni a 24.-ét, hanem hamarabb előkerül a fa. Apa gyorsan összeállította, és a kis segítők már dobálták is fel a díszeket a fára. Szép lett a fa, és azóta az alja is megtelt már ajándékokkal.

És az ember egy percre egyedül hagyja a laptopját...

Adventi naptár

Az idei év naptárja éppenhogy elkészült a határidőre, előző este még semmi nem volt belőle. Most mágneses tábla van betűkkel, számokkal és kis mágneses képekkel.
Minden nap néhány betű van a csomagban, amiből a Mesi kirakhat egy szót (ez lehet magyar, angol vagy francia) - persze, ahogy fogytak a magánhangzók, úgy nehezedett a helyzet, és a végére egy marék mássalhangzó maradt, de majd dolgozunk rajta.
A betűk mellett számok is lehetnek a csomagban, abból szintén ki lehet rakni egy egyszerű egyenletet - ez most így nagyon rosszul hangzik, de élvezik a gyerekek.
Kinga egy kis képet talál mindig a csomagban, Apa és Anya pedig egy-egy különlegesebb teafiltert.

Így mindenki jól járt, és hamarosan itt a karácsony is.

Kinga hírek

Jelentem, Kinga nagyon hamar rákapott a szobatisztaságra.
A bölcsiben is és itthon is, ezen a héten hétfőtől kezdve nem hord pelust, és szól, ha pisilni kell. Nem is nagyon volt baleset.
Sőt, pénteken már pelus nélkül jöttek haza a vonaton Apával. Mielőtt a vonatra szálltak volna, azért beugrottak Apa munkahelyére pisilni egyet.
Remélhetőleg a kaka is majd ilyen gyorsan 'tisztázódik'.

Mindenesetre mindenki, az ovó nénik és mi is nagyon büszkék vagyunk rá, de azért mégiscsak ő a legbüszkébb magára. Előszedtünk egy csomó bugyit meg trikót, és leváltottuk a body-viseletet, hogy tudjon öltözködni, amit nyílván csak önállóan akar csinálni.

A másik, ami szintén beindult nála, az a miért kérdés-sorozat. Vasárnap már nem lehetett délutáni alváshoz lefektetni, és onnantól beindult a folyamatos kérdés özön. Mindenre, mindenkor, folyamatosan, kérdésre is kérdéssel.... azért néha egy-egy 'Nem' tarkítja, ha esetleg visszakérdeznél...
Mindenesetre nagyon szórakoztató.

Reggeli palacsinta

A hétvégi reggeli kispalacsintákat ezúttal Kinga keverte ki és Mesi sütötte. 

Mi meg megettük...

Azért még az átfordítást gyakorolni kell ...

Családi bowling

Most már lassan két hete is, hogy bowlingozni voltunk, de lassan majd csak utolérem az eseményeket.
Ryan (Mesi egyik osztálytársa) és szülei hívtak meg minket, mert a gyerekek is barátok és nem lakunk messze egymástól.
Ott is vegyes család van, apa egy belgiumban felnőtt angol, anya malájziából származik, onnan is költöztek ide a fiuk születése után.

Nagyon jól éreztük magunkat és meglepő módon a bowling mindenkinek nagyon bejött. A felnőttek két beszélgetés között gurítgattak, Mesi és Ryan már önállóan is megbírkózott a nehéz golyókkal.

Kingának kellett még segíteni, de ő élvezte a legjobban. Igaz, a gurítás egyedi technikáját alkalmazta, hiszen nem bírta el a golyót, így Apa letette a földre neki és ő ellökte. Eltartott vagy 5 percig, míg a golyó eljutott a bábukig, de ez őt nem zavarta, addig lehetett ünnepelni és tapsolni meg pacsit adni.

Bowling után még egy kis fagyizásra is jutott idő, mielőtt hazaindultunk. Azt hiszem, meg fogjuk ezt még ismételni néhányszor.

Apa szülinapja(i)

Hát igen, azt hiszem sikerült emlékezetessé tenni Apa 40. szülinapját.
A bulik sorát a szegedi meglepetés party nyitotta, amiről nem kell mesélni, hiszen mindenki ott volt. Levi végig hihetetlenül naívan és ártatlanul ment az eseményekkel, és semmilyen gyanús körülmény nem tűnt fel neki. Így a party teljes siker lett.

Természetesen a szülőkkel is megünnepelték a jeles napot.

Utána, miután visszatértünk Belgiumba, egy újabb party várta, ezúttal szűk családi körben. A lányokkal mi is megköszöntöttük, volt egy kis torta (nagyon hasonlított az Anya szülinapi tortájához) gyertya stb.

Az ajándék egy londoni hétvége volt (mi más) és egy koncertjegy az éppen kezdődő londoni Jazz Fesztivál egyik koncertjére. Így a Levi kapott egy paksamétát, amiben a vonatjegy, a hotel konfirmáció, a koncertről egy nyomtatvány és egy nyomtatvány a pub-ról, ahol a fesztivál hivatalos jegyárusító helyeként átveheti a koncertjegyét.
Amit nem tudott, az az, hogy természetesen ez csak egy pub, ahol azért kellett megjelennie, hogy az ott összeverődött londoni magyar csapat is megköszöntse. Meg kell mondani, hogy az előző meglepetés partyból semmit sem tanulva, ezúttal is teljesen naívan sétált be a csapdába. Talán most már rutinosabban lepődött meg, de sejteni most sem sejtett semmit. Hihetetlen.

A csapat remekül helytállt, kivárták Levi röpke másfél órás késését és megköszöntötték, majd a koncert után kocsmáztak még egyet.

Így Apa most már minden általunk lakott országban hivatalosan is betöltötte a 40-et.

Halloween utólag

Mi is készültünk az ünnepre, bár tudtuk, hogy akkor pont már Magyarországon leszünk, ahol nem a gyerekek kedve szerint ünneplik.
De azért ősziesítettük az ünnepfát, és néhány denevér meg szellem is felkerült rá.

Aztán kiderült, hogy az angol iskola Waterlo-ban korán szervezi a Halloween-t, és mi is részt vehetünk. Így csütörtök este beöltöztek a lányok boszorkánynak.

Az iskola környékén néhány utcát jártunk be pár óra alatt. Ránk is sötétedett, de a küldetést sikerrel teljesítettük. A szabály szerint csak azokba a házakba kopogtattak be a lányok, ahol a tök jelzés vagy töklámpás kint függött. Nem is kellett nagyon keresgetni, mert sokan részt vettek a buliban. Az utcán csapatokban vonultak a kisebb-nagyobb gyerekek, felnőttek kíséretében. Néha a felnőtteket is elragadta a hév, és szintén beöltöztek. Egyes házak nagyon kitettek magukért dekorálásban és ijesztgetésben.
Az egyik háznál a főbejáraton mehettek a gyerekek a csokikért, míg az oldalsó garázsajtó mögött a felnőtteket várták egy pohár forralt borral.

A gyerekeknek, miután bekopogtak (bár ritkán volt csukott ajtüó a nagy forgalom miatt), azt kell mondani "Trick or treat!" vagyis "Csokit vagy csalunk!" és persze dől hozzájuk a csoki.
Emese és Kinga hamar először szégyenlősen fogadták el az adományokat, majd egyre rámenősebbek lettek. Enni  viszont csak a végén kezdték, amikor már kifogyott a szufla és vissza kellett még gyalogolni az autóhoz.

Anya szülinapja

Hosszú szünet és némi technikai akadály után újra jelentkezünk.

Sorrendben haladva, még októberben: Anya szülinapja
Minden nehézség és megpróbáltatás ellenére még aznap megtörtént az ünneplés (ez nem kis szervezést igényelt a szülők részéről)...
Volt torta, ének, gyertya és ajándék is... egy igazi kávéfőző, juhééé!

Kedvenc játékuk

Teljes egyetértés a hintában a napfényes novemberi délelőttön.
Dalokat gyakoroltak.

Indulunk Magyarországra