Szerettünk volna templomba menni vasárnap, bármennyire is ritkán fordul elő. Mesi is a többi kiscserkésszel énekeltek egy kis dalt Rudolfról, a piros orrú rénszarvasról.
A nagyobbak felolvastak vagy énekeltek. Még Apa is lelkesen csatlakozott, mert legtöbbjük a népszerűbb zsoltárok dallamaira épültek.
Az egész az angolokra jellemző módon nagyon rugalmas, nyitott és gyerekbarát volt.
A szertartás után egy kis összejövetelen kaptunk sütiket, gyümölcslét és Anya nagy örömére forralt bort is.
Sajnos jó kéoeket képtelenség volt telefonnal készíteni, de amúgy is szarvasagancs és piros orr takarta a gyerekek arcát. Mesi legelöl áll középen, zsebre dugott kézzel.
Mi a Kingával oldalra ültünk, hogy tudjon szaladgálni. Bátran nekki is indult középre és addig-addig nézelődött, míg megtalálta Mesit a csrkészek között és odament hozzá.
Bár Mesi a szertartás elején és végén zászlóvivő volt, mégis magával vitte Kingát, aki így önkéntesként csatlakozott a mozgalomhoz.
No comments:
Post a Comment