Megkaptuk a körlevelet, hogy készülhetünk egy kis farsangi mulatságra, ahova a gyerekek és a vállalkozó kedvű szülők beöltözhetnek. Nem is akármibe, a hangulatot a Vadnyugat kellékei adták, így mi is cowboy vagy indián jelmezekben gondolkodtunk.
Nem így Emese. Mikor ez a téma szóba került, ő kerek-perec kijelentette, hogy spanyol táncosnő szeretne lenni, méghozzá hosszú, piros-fekete fodros-pörgős ruhában.
Nem volt mese, megindult a hajtóvadászat valami hasonló beszerzésére egy héten belül, miközben mindketten végig dolgoztunk. Éljen az internet, és a lehetőségek végtelen száma. Azért Rosie-val megbeszéltem, hogy meséljen egy kicsit a Vadnyugatról, minekután Mesi kiválóan tudott jíííhááázni, mint egy cowgirl és huhogni, mint egy indián, de a ruházat nem változott.
Egészen az utolsó pillanatig (szerencsére nem vettünk semmit), mikor is visszaestünk az aranysárga hercegnő ruhába, és az lett a végső jelmez.
Íme, néhány próbálkozás egy csoportképről.
No comments:
Post a Comment