Amint visszaértünk, a következő nagy kihívás a 12 órás montain bike verseny volt, amire Levi egy négyfős csapat tagjaként indult.
A verseny vasárnap volt, és déltől éjfélig tartott kint egy közeli erdőben.
Természetesen Mesinek és nekem is feltétlenül ki kellett mennünk szurkolni Apának és csapatának (Norbit a Mesi teljes áhitattal követte mindenhová). Septében készítettünk egy kis táblácskát, aminek nyele is volt, és egyik felére a csapat nevét nyomtattuk (Bob's leaving it late), másik felére pedig Go Daddy, Go (Gyerünk Apa, hajrá) feliratot. A kabátunk hátára is ragasztottunk ilyet, így minden résztvevő tudta, kinek drukkolunk.
Mesi nagy népszerűségnek örvendett, főleg, amikor a zápor után a méhecskés esőkabtjában virított.
Íme néhány kép, és egy videó arról, hogyan szurkoltunk.
Miután egész nap nem aludt, mi este 7 körül hazajöttünk, és beájult az ágyba.
A hős Apa még 10 másodperccel éjfél előtt megkezdte utolsó körét az erdőben, ami majdnem egy órát tartott, így csak fél 3 körül ért haza.
Ja, és 33.-ak lettek a 78-ból.
No comments:
Post a Comment