Peter szülinapja alkalmából Angliában töltöttük a hétvégét és lóversenyre mentünk a gyerekekkel. Mivel eleve hatan vagyunk, egy 9 üléses autót béreltünk, hogy kényelmesen elférjünk benne (és legyen hely a vásárlásra). 3 x 3 sor ülés volt, így kettesével kényelmesen elfért mindenki - visszafele a Mese velem ült elől, hogy ne legyen hányingere.
A szállásunk egy kis vendégház volt, amit nagyon szépen és ízlésesen rendeztek be, egy kicsit tengerparti hangulata volt, meg egy kicsit ‘retro’ - Kingának nagyon tetszett a bakelit telefon és a régimódi rádió a szobájukban.
Ahogy megérkeztünk péntek este, már mentünk is vacsorázni a többiekkel (Peter felnőtt gyerekei) - akik titokban készültek szülinap tortával is. Mindenki nagyon örült egymásnak, Mesi és Kinga nagyon hamar része lett a ‘csapatnak’.
Másnap délben találkoztunk újra velük,akkor már a lóversenyen. Ez igazi angol lóverseny, és a szülinap alkalmából, béreltunk helyet az elegánsabb részen, és pezsgővel koccintottunk (de kajálni átjártunk a másik oldalra, ahol egyszerűbb és ehetőbb ételeket lehetett találni).
Peter elmagyarázta a lóverseny szabályait és hogyan lehet fogadni, majd adott a gyerekeknek 20 fontot, amit ők osztottak be, hogy hogyan használják a 7 futam alatt. Mesi azonnal nyert az első két futamon, majd összeálltunk hárman (Kinga, Mesi és én) és együtt fogadtunk a lovakra. Kinga igazán beleélte magát, e2s megtanulta, hogyan kell olvasni a futamokat, mit jelentenek a számok, és az ő lova lett a befutó az utolsó futamon.
Mindenki nagyon élvezte a napot és a végén gyorsan csináltunk néhány csoportképet is.
A lóverseny bezárt 6-kor és utána leautóztunk Portsmouth-ba, ami nincs messze és Peter otthona volt hosszú ideig fiatalkorában, és szerette volna megmutatni a gyerekeknek. Először is megálltunk a kedvenc kebab helyénél, ahol nem járt kb 25 éve, de az idős tulaj néni megismerte, összeölelkeztek, beszélgettek, adott a gyerekeknek egy szatyornyi édességet - nagyon megható volt.
Utána lementünk az öbölbe, ahol megmutatta, melyik ház volt az övé. A mostani tulaj fia pont fent volt a tetőteraszon a barátaival, es felengedett minket, ahol Peter elmesélte nekik is a ház történetét.
Utána lesétáltunk a szemben levő fehér házba, ami a helyi bisztró a vízparton, és ott vacsoráztunk.
Másnap reggel, mielőtt visszaindultunk Belgiumba, beugrottunk a helyi Sainsbury-be, ami egy nagy élelmiszer bolt, adtunk a gyerekeknek egy-egy bevásárlókocsit és egy órát, hogy összeszedjék, amit hiányolnak Angliából - mondanom sem kell, megtel a nagy kocsi hátulja.
Az eseménydús hétvége után jó fáradtan értünk haza vasárnap este.
A képeket itt lehet megtekinteni.