Az utolsó napos hétvége

Szép volt az idő, és sok munka várt minket a kertben és a ház körül. Így egész nap serénykedtünk, és ebből a lányok is kivették a részüket.
Kinga segített Apának autót mosni. Mesivel együtt még az új komposztot is összerakták, Apa közreműködésével.

Anya pedig addig járdát rakott a málnabokrok mellé. A téli málnánk ugyanis az egyetlen növényünk, amire nagyon büszkék lehetünk, nagyon finom a termése, most kezd beérni.

És még egy piknikre is jutott idő. Valószínűleg nem egyhamar lesz ilyen hétvégénk, leginkább csak jövőre.

Rixensart en fete - városunk ünnepe

Idén ősszel is megrendezték vásorunk központjában az ünnepséget.
Megintcsak sátrak borították a főutcát, és a helyi vagy közeli szervezetek és cégek mind képviseltették magukat. Természetesen sokféle foglalkoztató sátor és ennivaló volt, különféle koncertek, ugrálóházak.
És megintcsak szerencsénk volt az idővel is, végig sütött a nap.
Mesi egyik osztálytársa épp nálunk aludt előtte, így ő is velünk tartott a buliba. Miután a nagylányok sokszor mást akartak, mint a kicsi, néha kétfelé szaladtunk. AMúgy nagyoon ismerősbe futottunk bele az iskolából.
Mesi át is vette Benjiék kutyáját, a 4 hónapos Mását, és végig jó gazdaként büszkén sétáltatta, gondoskodott róla.

A sok ismerős miatt kevés fénykép készült, de mindannyian nagyon jól éreztük magunkat.

Brownies / Rainbows - családi cserkészet

Idén újra indult a mozgalom.
Mesi már a nagyobbakkal, a Brownies csoportban van.
Kinga viszont még kicsi hozzá, hiszen csak 5 éves kortól kezdődik a Rainbows. Viszont.... a Rainbows vezető mellé kellett egy állandó szülői kisegítő (gyakorlatilag, hogy legyen ott még egy felnőtt), és Anya jelentkezett. Így, amíg a Mesi cserkészkedik, addig Anya és Kinga is a kiscserkészeknél van, és egyikőjük sem hivatalos, viszont élvezik a foglalkozásokat.

(Kingának még nem keresem elő a Mesi régi egyenruháját, csak amikor hivatalosan is tagja lehet a cserkészeknek).

A zongora

Végre, nagyon sok várakozás (anya) és kutatás (anya) után lett egy zongoránk. Majdnem egy év volt, mire sikerült megtalálnunk, de megérte várni.

Az iskolában már tavaly szólt a zenetanár, hogy szívesen tanítaná a Mesit, csak akkor még nem tudtunk időpontot egyeztetni. De idén már valóban elkezdhette a zongorázást, és nagyon örül neki. Semmi komolyra nem kell számítani, ez csak heti félóra, de úgy gondoltuk, hogy ennyi belefér, és meglátjuk mennyire érdekli majd. Nem akartuk elkötelezni magunkat hosszú szolfézs órákra.

Itthon pedig mindenki titokban leül és pöntyög a zongorán, még a felnőttek is.

Persze hamar megtanultuk, milyen hasznos, hogy az elektromos zongorát le lehet halkítani, sőt, fülhallgatóval nagyon családbarát hangszer...

2017 nyara

Ismét eltelt egy mozgalmas nyár, és rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. A megszokott nyári kalandok mellett újfent újabb mesélnivaló gyűlt össze, és a teljesség lehetetlensége miatt inkább csak lapozgassátok a képeket.

A nyári album képei közé belekerültek az utazás képei is, hiszen odafelé megálltunk Passau-ban és Bécsben, visszafelé pedig Heidelbergben. Továbbá itt tekinghetők meg az amsterdami kirándulás képei is, valamint a már itthon készült kerti parti barátokkal, ahol Mesi örök barátjává fogadott egy hatalmas fehér lengyel juhászkutyát.

A képek pedig itt vannak...