Saturday, 19 March 2016

Takarítóbrigád

Mit is lehetne csinálni a gyerekekkel szombat reggel, amikor Anya még a reggeli teáját sem itta meg, és a szülők még a (nem létező) pénteki bulit pihennék ki?
Hát persze, be kell fogni őket takarítani! Így Anya teát szürcsölgetve adta a jótanácsokat, hogyan kell ablakot mosni....




Mesi 7 éves

No persze, már egy ideje 7 éves, csak még nem került sor ennek a dokumentálására a blogon. Ennek főképp az az oka, hogy Anya telefonja teljesen megadta magát, és beletelt pár hétbe, mire új telefonhoz jutott. Így jóval kevesebb fotó készült ebben az időszakban.
Szerencsére a szülinapon Anya elkobozta Apa telefonját, így lehet egy kis ízelítőt kapni a buliból.

Mesi végül a bowling-party mellett voksolt, és nagyon jól sikerült. A 12 meghívott gyerek mellet jópár szülő is ottmaradt, úgyhogy béreltünk egy pályát a szülőknek is, akik összemérhették a tehetségüket. Ebben főleg Ella és Benji szülei vettek részt, meg mi is, amikor volt rá esélyünk.
Kinga és Benji kishúga még nagyon kicsi volt ahhoz, hogy önállóan gurítson, így ők is a szülők pályáján játszottak, és nagyon élvezték.

A bowlinghoz járt egy torta is, meg persze a vendégek hoztak sok ajándékot.




A bulinak 6 órakor vége lett, és a vendégek hazamentek. De nem a házigazdák... Miután a felnőtt pályán nem sikerült befejezni a játékot, ezért a jól sikerült szülinap örömére Apa vett egy korsó sört, Anya kapott egy pohár bort, a lányok pedig narancslét, és addig játszottunk családilag, amíg elbírtuk a golyókat. Így csak este 8-ra értünk haza, egy fantasztikus szülinap után.



Saturday, 5 March 2016

100 napos ünnep

Február 19,-én ünnepelték a gyerekek, hogy 100 napja járnak iskolába. És nem is aprózták el a bulit, a héten sok foglalkozás a 100-as szám körül forgott, franciául és angolul is.
A szülők sem úszták meg. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy gyűjtsenek 100 dolgot, amit valamilyen kreatív módon prezentálni tudnak. Sokunknak okozott fejtörést a feladat, és sokunk hagyta az utolsó pillanatra (talán azt remélve, hogy elfelejtődik a dolog).

Mivel sok emlékeztető érkezett, neki kellett állnunk a feladatnak. Azt találtuk ki Mesivel, hogy hajtogatunk tízszer tíz papírbabát, és felragasztjuk őket egy nagy papírra, mintha 100 gyerek jönne ki az iskolából. Ráment az egész szerda délutánunk, és Anya is megőszült egy kicsit, de elkészült a mű.




Péntek délután meghívták a szülőket a kiállításra az osztályterembe, ahol megcsodálhattuk a gyerekek remekműveit (és persze összehasonlíthattuk a szülők kreativitását és versenyszellemét) Kávé és süti is várt minket. A gyerekek rohangáltak, élvezték a bulit és a sokaságot.



Készült olyan kép a gyerekekról, ami 100 évesnek mutatja őket. Úgy látszik, Emesén nem fog annyira az idő.... Egyébként a kép alá azt írta, hogy amikor öreg lesz, lesz egy kutyája, és azzal fog játszani, és mindig együtt fognak reggelizni és vacsorázni...



Angolórán is készült egy 100-as lista. Ezen csak annyi van az utolsó sorban, hogy szeretné, ha lenne 100 cicája...




Nagyon jól sikerült a délután, találkoztunk a szülő-barátainkkal is, és megerősített minket, hogy jó ez az iskola. A tanár néni is sok képet készített, amiből néhányat letöltöttem, és itt lehet megnézni őket.