Mi nem mentünk el az olimpiai faluba, és nem vettünk jegyeket a versenyekre sem, de így sem lehetett kikerülni, hogy mi is részei legyünk a nagy eseménynek.
Már csak azért sem, mert nekem minden nap olimpiai sávokon kellett vezetnem a munkába, arra futott el az olimpiai láng is, a házunk előtt pedig mind a férfi és a női bicikliverseny elszáguldott (a Levi legnagyobb örömére).
Nagyon sokan sorakoztak fel az út mentén, hogy láthassák a lángot, hiába mentünk egyre kijjebb, nem lett több helyünk.
A hangulat jó volt (bár Mesi kicsit elfáradt), de többször is leszakadt az ég, és bőrig áztunk. Szerencsére, pont mikor a láng hozzánk ért, kisütött a nap is.
Itt még hátulról sikerült lefényképeznem az olimpiai lángot...
Persze Rosie is kijött a többi kisgyerekkel, sőt, készültek is , mert mindegyik gyereknek saját készítésű 'olimpiai' polója is volt. Talán ezen a kis videón látszik a Mesié. Itt már épp elhaladt a fáklya előttünk, és sok vállalkozó kedvű utánaeredt.