Mint már skype-on és telefonon elmeséltük, egy művészeti fesztiválon voltunk a múlt hétvégén, Kemál és Judit társaságában.
Az 'Art in Action', azaz a művészet akció közben arról szólt, hogy megleshettük, hogyan készülnek a műalkotások. A festő festett, a szobrász fúrt-faragott, a keramikus korongozott, az üvegfújó üveget fújt, a kovács kalapált, a szővőművészek szőttek, az ékszerészek gyöngyöt fűztek, és a méhészek... nos, ők is ott voltak.
Persze, mindent meg is lehette venni, és a gyerekeknek lehetett festeni, rajzolni, de a Mesit leginkább a zene ragadta meg. Az étkező részen felállított sátorban komolyzenei előadások voltak, amikor mi ebédeltünk, akkor éppen egy hegedűn és egy zongorán játszottak khmm-khmm, leginkább Brahms-ot, meg egyebeket.
Bár ez a bejegyzés leginkább Ildinek és Sándornak szól, kérném a vájtfülű hallgatóságot, hogy a felvételt ne minősítsék - mégiscsak egy telefon próbálta a legtöbbet kihozva magából megörökíteni mindezt...
Szóval, ebéd alatt szólt a hegedű és a zongora, és Mesi táncolgatott az asztalok között mezítláb (nagyon meleg lett, és nem volt nálunk szandál).
A nap végén pedig operát hallgathattunk ugyanott. Mesi volt az egyetlen kiskorú a közönség sorai között, de teljes odaadással hallgatta végig a műsort. Az egyik énekesnőtől egy műanyag virágot is kapott.
